Sziasztok. A nevem Soma. Még az elmúlt évezredben születtem, bár még így is fiatalnak mondhatom magam. Mindazonáltal, múltkor egy fiatal anyuka azt mondta a 4 éves kisfiának: “Nézd, varázsol a BÁCSI!” – Bácsii?? Jézusom, idáig jutottam?! És egyébként is, ha én vagyok a bácsi, mit mond az anyuka egy 73 éves öregúrra a gyereknek?

Szerető családban nevelkedtem. Atyám kábel TV-t szolgáltat, anyám meg pszichológus. Ha esetleg bebukna a bűvészkedés, legfeljebb a helyi TV csatornán indítunk egy távgyógyító show-t családi vállalkozásként. Ja, merthogy hivatásomat tekintve pedig bűvész vagyok, na meg persze közgazdász is, de ez csak a társadalmi normák által állított szülői nyomás eredménye (végül is desszert sincs, amíg meg nem eszed a spenótot…). Szóval igazi varázsló vagyok (vigyázat: varázsló egyben, és nem varázs ló külön. Elvégre a szarvas sem egy összetett szó.)

Célom, hogy minél több embernek mutassak csodát, és nevettessek meg. Nevetni jó, nemigaz? (Funfact: A nevetésnek veseműködés javító hatása van. A magyar kifejező nyelv: Bepisilt a nevetéstől.) Varázsolok itthon, varázsolok külföldön. És nem, nem mondhatom meg, hogyan csinálom.

Miért írom ezt a blogot? Kattints a ‘Ezért írok…’ fülre, és megtudod.

Phone-Act

A 2009-es pekingi bűvész világbajnokság Grand-Prix díjat ezzel a műsorszámmal nyertem meg: