Tegnap egy szuper nap volt. Mi volt a mosolyogtató tényező? Az egész nap, úgy ahogy volt! 

10kor kelés. Reggeli futás. Gyönyörű napsütéses idő. 14 fok, friss ropogós levegő, befőttbe lehetne zárni az energiákat úgy cikáztak mindenfele. Eltévedtem, de megvolt az azta de qva jó, megvagyok moment, mikor rájöttem, hogy hol vagyok. Még 10 perc és újra a szálláson.

Reggeli. Friss narancslé, aranyszínű. Kakaó, forró krémes tejből. Puha kalács, kemény vaj és gazdag gyümölcslekvár. Majd kiültem a teraszra, és süttetem a lágy délelőtti napon az arcom, amíg el nem indultunk a színházba.

Ebéd. Ahogy odaértünk a színházba, szinte rögtön jött az ebéd. A belga művész kollegák készítettek Belgian-fries-t (belga sült krumplit), és hozzá különféle belga söröket szervíroztak. Ezt megint csak mind a szabad levegőn a színház mögött. Közben én rátettem a kezem egy fotógépre, és körbefotóztam mindenkit.

Műsor. Zárt függöny mögött minden kelléket a helyére készítettem, majd megálltam háttal a függönynek és a nézőknek. Bekonferáltak, és amikor a tompa taps kiélesedett, akkor tudtam, hogy már a függöny kinyílt. Show time.

Vásárlás. A két műsor között felderítettem a helyi nagyközértet. Külföldi élelmiszerek minden mennyiségben, fantasztikus borkínálat. Vettem Provance-i fűszert, mert itt jobb, Boursan és Tartare kenhető sajtokat, mert gyerekkoromat idézik, és csak itt Franciában lehet őket kapni, és málna valamint mangó ízű ecetet, amiből alig várom, hogy otthon salátát készítsek.

Műsor. Round 2. Fight. Tapsvihar. Fotózkodás, és tucatnyi szórólap aláírása a műsor után. Az egész napot még egy fantasztikus vacsorával koronáztuk meg, most meg itt ülök az ágyamban, és mosolygok. Jó kis nap volt ez. Máskor is ilyet!