Megint megvolt Kína. Peking mellett voltam egy ismeretlen kisvárosban. Lakosság 5,5 millió. Laza. Kína az ország, amely minden látogatásom alkalmával, újabb és újabb élményekkel gazdagít. Íme újabb két dolog, amellyel több lettem.

1, A gasztro élmény
Kínában mindig óvatosabban étkezek. Az étel itt sokkal interaktívabb, mint máshol. Meg kell pucolni, szét kell szedni, bele kell mártogatni, fel kell törni, és mindezt két vastag, túlméretezett fogpiszkáló segítségével. Soha nem tudod, hogy roppanni, reccsenni, fröccsenni, vagy éppen mozogni fog a kaja a szádban. Ettem már sok fura dolgot Kínában. Halból készült csipszet, darabolt disznó belet, bogarat, disznófület, és még hattyút is. Viszont most ettem először medúzát. Bizony, azt a nyálkás, átlátszó, UFO-szerű tengeri történetet, ami előszeretettel csipkedi az ártatlan fürdőzők lábát a tengerben. Hogy jó volt-e? Nem. Azt hittem puha lesz, ehelyett ropogott. Nem volt logikus. Persze megpróbáltam még egyszer a kíváncsiság kedvéért, de másodszor se volt az igazi. Egy biztos, hál’ istennek ez a medúza már nem csípett, mert egyébként nehezen tudtam volna pergetni a nyelvem a színpadon.

2, Made in China
Korábbi Kínáról szóló bejegyzéseimben taglaltam, hogy mi az ami nem jó ha ‘made in China’. Ide tartozik a vizicsúszda, a francia pezsgő, a gumi óvszer, de igazából azóta rájöttem, hogy a legtöbb dolog nem jó ha made in China. Hogy miért? Mert kamu. Kivéve a ‘made in China’ felirat. Az csak nem kamu, mert az tényleg made in China. Hacsak nem a ‘made in China’ feliratokat Indiában csináltatják, hogy hűek legyenek önmagukhoz… 

A fellépésemhez kértem, hogy vegyenek egy rózsát a szervezők, amit egy színpadra felhívott bátor néző füle mögül akartam előhúzni, majd ajándékba adni neki segítségéért cserébe. A rózsát meg is kaptam, csakhogy az 1 óra után úgy nézett ki, mintha 5 napos lenne. A szirma vagy lehullottak, vagy legókadtak, borzsasztó látvány volt. Rózsa – made in China.