Szerintem nincs olyan férfi ember, aki látta volna a Csillagok Háborúja valamelyik epizódját, és ne akart volna valahol a lelke mélyén egy picit Jedi lenni. Jedinek lenni iszonyat menő lehet. Ennek több oka is van:

1, Csajozás
-Nem akarsz hazajönni velem?
-Egész biztos nem (hogy néz ki már ez a csávó ebben a nagy barna lógós köpenyben???)
-De. Haza akarsz jönni velem (követve a híres Jedi kézmozdulattal).
-Persze, végül is tök szívesen hazamegyek veled! És szívesen megmarkolom a fénykardodat is.

Vagy:
-Jegyeket bérleteket.
-Nincs szüksége a jegyemre.
-Köszönöm semmi szükségem a jegyére.

2, Telekinetikus képesség
Ha a kanapén fekszem, és az asztalról kellene a távirányító, nem kellene többé felállnom, csak kitartanom a kezem, valamint a hideg sörért se kellene elmennem a hűtőig. 

3, A fénykard
Erről csak azt tudom elmondani, hogy a fénykard az egyik legmenőbb fiktív gadget, amit a filmtörténelemben valaha láthattunk (Marty McFly légdeszkájával karöltve), sokan az igazán nagy Star Wars fanek közül szerintem még az anyjukat is elcserélnék egy fénykard 1 napos használati jogáért. Azt az egyet viszont soha nem értettem, hogy ütnek valakit Jedi lovaggá. Mivel a lovagokat is lovaggá ütik, ezért gondolom a Jedi lovagokat is Jedi lovaggá kell ütni. Viszont ez egy fénykarddal kurva fájdalmas lehet… 

Hölgyek, urak, én ma Jedivé avanzsáltam (nem kell félni, még mind a két karom megvan). A konyha asztalon lévő poharat próbáltam megmozdítani a tudatommal. Hogy miért? Mert a napokban néztem meg az Birodalom visszavágot, és ilyenkor azért meg kell próbálni. Ki tudja, lehet, hogy összejön. Ha hiszitek, ha nem, nekem össze is jött. Nem csak, hogy megmozdítottam, a pohár maga a földre esett, és ripityára tört. A storyhoz persze az is hozzátartozik, hogy éppen szellőztettem, és a kereszthuzat ledöntötte az asztalon vegetáló nagy zöld levelű növényt, és ez verte le a poharat. Ez viszont mellékes. A lényeg, hogy egy kozmikus univerzális csillagegyüttállásnak köszönhetően ez pont akkor történt, mikor én is úgy határoztam, hogy megpróbálkozok a pohár megmozdításával. Boldogságom határtalan volt, még akkor is, ha a jedi erőm az összetakarításra már elhagyott, és baromi hosszadalmas szívás volt a kismillió üvegszilánk eltüntetése (még akkor is, ha bűvész vagyok).