-Hova szálltál be jól?? Kocsiba?? Kisbuszba??
-Nem. Nem vagyok én se driver, se mitfahrer.
-Akkor hova? Nagyinak a szülinapi ajándékába??
-Dehogy is… Az anti-aging krémet egyedül is megveszem.
-Akkor mondd már! Hova száltál be? Repülőbe?
-Repüljenek a madarak, meg a kacsakő.
-Ne izgass már! Na! Hova? Hova?
-Zenébe!
-Te vagy a gitáros, vagy dobos esetleg?
-Dehogy, csak managelem őket… Neeem. Valójában azt sem.
-Ezt most hogy érted?
-Na figyelj csak! Ment a zene, volt egy kiállás, és aztán én is beszálltam.
-Hogyhogy kiállás?
-Mint az örömlány az útszélén, kiállnak a zenészek, pár másodperc csönd aztán újrakezdik a muzsikát.
-Na várjunk csak. Tehát kurváztál egy zenész ismerősöddel?
-Dehogy kurváztam.
-Akkor zenéltél egy kurvával?
-Neeem!
-Akkor milyen örömlány??!!
-Figyelj! Játszanak a zenészek, és az egyik strófa után, mintha a szám vége lenne, egyszerre elhallgattatják a hangszerüket, néhány másodperc csönd, majd teljes szinkronban folytatják a nótát.
-Ez oké, de hogy jössz te a képbe?
-Én a kocsiban ültem, zenét hallgattam, és…
-Na várjál. Akkor most mégis csak kocsiba szálltál be?
-Báááá. Igen a kocsiba is beszálltam, de itt most nem ez a lényeg…
-Hanem mi a lényeg? Mi a lényeg?
-Hogy tapadjon a bélyeg. Hehehe. Szóval…
-Milyen bélyeg?
-Csak vicceltem.
-Akkor nem is szálltál be?
-Dehogynem. Figyi! Ahogy a kocsiban utaztam, és zenét hallgattam, egy pár másodperces csönd után, pont egyszerre kezdtem én is újra énekelni a cd-vel. Szuper érzés! Mint mikor a kosárba, a palánk érintése nélkül esik bele a kosárlabda, vagy amikor pont 1-1 falat marad a salátádból, a húsodból és a köretből is az ebéd végére.
-Most akkor egy kosármeccsbe is beszálltál??
-Ááá, hagyjuk…

1:53-nál szálltam be... :)