A 20. század első felében, mikor át akartuk kapcsolni egy másik állomásra (persze akkoriban nagyjából 2 csatorna közül választhattunk…), fel akartuk hangosítani, vagy épp le akartuk halkítani a televízió készülékünket, akkor fel kellett állnunk, oda kellett ballagnunk magához a készülékhez, és ezt mind a fekete-fehér színekben pompázó szórakoztató dobozon kellett megtegyük. Majd 1956 júniusában először az amerikai otthonokban megjelent a távirányító. Igazi csoda. Nem kell többet felállni. A kanapéból könnyedén válthatunk állomást, vagy állíthatunk hangot.

Távirányítót persze sok minden máshoz is használunk. Kocsihoz, laptophoz, elektromos kisautóhoz, garázskapuhoz, helikopterhez (már nem amiben ülnek, hanem, amivel játszanak) és még hosszú a lista. A távirányító a mai napig a legmodernebb megoldása volt annak, hogy egy elektromos készüléket bizonyos távolságból irányítsunk. Eddig.

Játékos család vagyunk. Szeretjük egymást ugratni, de játszani is szeretünk. Az utóbbi hetekben aktív e-mailezés folyt arról, hogy kellene valamit játszani a következő családi ebéd után. Elgondolkoztam hát, hogy mi az, amit biztos NEM lenne javasolt egy családi ebéd után játszani. Ezekre jutottam:
-Üvegezés
-Őszinte vagy bátor
-Sztriptíz póker
-Bebaszinó kaszinó

Viszont lehet Aktivityzni, de ezt már kicsit unjuk. Lehetne Catanozni (stratégiai társas – aki nem ismeri nézzen utána, brutál jó!), de ebben általában én nyerek, így a többiek megvétózták. Kártyázáshoz vagy Scrabblehez meg sokan vagyunk. Akkor mi legyen??!!

A megoldás kézenfekvő volt. Összeállítottam egy családi vetélkedőt. A famíliát 2 részre osztottam, és indulhatott a játék. Kellett lufit fújni, egymást vakon joghurttal etetni, ismert zeneszámoknak a címére rájönni az alapján, hogy a muzsikát visszafele hallották, családi kérdésekre választ adni, érdekes világrekordokat megtippelni, és még egy kő-papír-olló is szerepelt a feladatok között.

Néhány hónapja egy japán játékboltban vásároltam egy Iron man maszkot. Miért? Mert menő! Ha felveszed, te is jóformán elpusztíthatatlan vagy. A maszkban fotózgattam magam végig Tokióban mindenhol. Megvásárlásának elsődleges célja viszont nem ez volt. Miután hazahoztam a műanyag kópiát, betettem kocsim kesztyűtartójába. Abban az esetben, ha a városban dugóba keverednék, így elszórakoztathatom magam és a forgalom többi tagját is azzal, hogy felteszem a maszkot. 

A nappalok jóval mozgalmasabbak, mint az éjszakák. Reggel felkelünk, és nappal mindig csinálunk valamit. Még akkor is, ha semmit nem csinálunk, az is valami, csak nem valami, hanem valami más. Nyaralhatunk, dolgozhatunk, betegeskedhetünk, krikettezhetünk, gyűjthetünk bélyeget, megnézhetjük megint a Csillagok Háborúját, de az tuti, hogy mindig történik valami. Ezzel szemben az éjszakák, teendők tekintetében sokkal limitáltabban telhetnek. Ilyen lehetőségekkel kecsegtetnek a holdvilágos sötétség órái: 

1, Álmodunk
Ez a legjellemzőbb tevékenység. Ilyenkor persze bármi megtörténhet, mert az álmaink olyan ismeretlen, vagy éppen ismert helyekre röpíthetnek el minket, ami minden képzeletet felülmúlhat. Én például nagyon szeretek repülni (sajnos már rég nem volt rá példa, de ami késik nem múlik), egy haverom meg azt mondja, ő leginkább szép lányokkal szeret álmodni. Biztos moziba viszi őket… 

Mi is egy török fürdő?
a, Egy fürdő ember, aki török
b, Egy törökországi fürdőhely
c, Egy magyarországi, török jellemzőkkel bíró fürdő

Bár mind 3 állítás igaz lehet, jelen esetben a helyes válasz a “c”. Ha te is ezt jelölted meg, akkor mehetünk tovább a 25.000 ezer forintos kérdésre.

Körülbelül egy évvel ezelőtt nyílt Budapesten egy gyönyörű török fürdő a Komjádi uszoda szomszédságában. 5 zacsiáztató medence, több fajta megizzadok-szoba (gőzfürdő, infraszauna, finn szauna), buborékos-kád (jakuzzi), és a hely építészetileg is gyönyörű.

Tegnap az egyik oszlopos cimborámmal, akivel előszeretettel járunk áztatni a zacsit, gondoltuk lecsekkoljuk ezt az új helyet. Ádám formában volt tegnap. Kicsit le volt fáradva az elmúlt hét teendői miatt, és emiatt volt egy-két olyan megnyilvánulása, amin széjjel nevettem magam.

Nem kell megijedni, nem gondolom, hogy a taxisok az x-edik utas felvétele után, az utolsó fuvarukkal a Nirvánába indulnának. Viszont pillantsunk bele egy picit a fény különböző definícióiba. 

Tudományos definíció:
A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. Tágabb értelemben beleérthető az ennél nagyobb (infravörös) és kisebb hullámhosszú (ultraibolya) sugárzás is. - A fény fogalmának ez a meghatározása természetesen az emberi megismerés során alakult ki, így az emberi látást veszi alapul.

Vallásos megközelítés:
Igen sok hitvallás szerint a fény maga Isten. Ebből kifolyólag fényt csak Isten hozhat, és ahogy a fény is körülölel, Isten is körülölel téged, ha engeded.

Nightlife megközelítés:
A fény az egyik legalattomosabb alkoholos költeménye a modern kori buli-kultúrának. Egy feles pohár aljára egy pöttynyi szörpöt töltenek, amit szódásszifonból felengednek egy fél deci szénsavas vodkával. A kedves fogyasztó pedig addig issza meg az édeskés szörpszerű italt, amíg a dolog habzik. Ártatlan az íze alapján, de 3-4 fénytől úgy pörögsz a fejeden mintha Run-D.M.C speedet nyomott volna.

Az utóbbi időben szeretek kávézókban ücsörögni.

Pro:
-Könnyebben tudok dolgozni a laptopomon. Jól megy ilyenkor az írás.
-Kényelmes fotelek, nyugodt légkör.
-Érdekes szemlélődni, nézni az embereket, ahogy találkoznak, beszélgetnek, örülnek egymásnak.
-Valahogy számomra jó a hangulata ezeknek a helyeknek, tetszik a nyüzsgés.
-Nameg az őrölt kávé illata…

Contra:
-Valaki elmagyarázná nekem, hogy miért kerül egy tejes KV 1200 forintba, vagy egy tea 950-be? A legszörnyűbb, hogy én se tudom, mégis kifizetem. Ráadásul nem csak én, hanem mások is. A kávéház láncok pedig olyan marginnal dolgoznak, amilyenre csak Richie Rich-ék, vagy a Columbiai drogbárók voltak képesek eddig, és amilyet én csak remélni tudok magamnak a jövőben – ehhez asszem a kendő eltüntető trükköm kevés lesz…